Balkány

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nagykállói kistérség
Lakosság: 6 fő
Terület: 89.99 km²
Népsűrűség: 0,07 fő/km²
Körzet hívó: 42

Fekvése

Balkány a Nyírségben, Nyíregyházától délkeletre kb. 27 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re található. Nagykállótól 14 km-re, az M3-as autópálya 234-es csomópontjától délkelet felé, 20 km-re található. Területe déli irányban Hajdú-Bihar megyével határos, 27 tanyájának jelentős része e területen található. A település vonzáskörzetéhez tartoznak a közeli kis falvak is: Biri, Geszteréd, Bököny, Szakoly, Nyírmihálydi. Határos a Hajdú-Bihar megye Nyíradonnyal is.

Magas pontok

Szőlő-hegy (154 m) Balkány és Dugótanya között

Gyűrűs-hegy (160 m) Csiffytanya.

169 m. Kismogyoróstól északkeletre 500-600 m-re. (A legmagasabb pont)

Közlekedés

Megközelíthető volt a Nyíradony–Nagykálló vasútvonalon, ahol 2007 márciusa óta gazdaságtalansága és kihasználatlansága miatt nincs személyforgalom. (A megszüntetés előtti évben napi két pár vonat járt csak a vonalon.) A 471-es főúton Nyíradonynál Balkány felé. A 4911-es útról Nagykálló felől. A 4-es főútról Téglás felől is.

Történelem

Nevének eredete

A neve a balkány 'vizenyős, lápos hely' jelentésű tájszóból származik, amely valószínűleg a törökből került a nyelvünkbe. Más források szerint a geszterédi csata idején Szent László és Bali kán ütközött meg egymással, és lehet, hogy innen ered ez a hatbetűs kis városnév.

A település történelme Fő szócikk: Balkány története

Balkány mint lakott település 1214-ben szerepel a Váradi Regestrumban, tehát igen régi település. Őslakosai kazárok (moldáv) és szlávok voltak, akik beleolvadtak a honfoglaló magyarokba. A nyelvészeti bizonyítékok szerint a Balkány név a török múltra tekint vissza. A török nyelvtan szerint Balkán jelentése: hegység, magas hely. Balkány domborzati viszonyai között jelenleg is megtalálhatóak a kiemelkedő pontok, amelyekre az őslakosság letelepedett, ahová a lakhelyeiket építették, míg az alacsonyabb helyeket, - a Nyírségre jellemzően – az áthatolhatatlan nyírvizek, mocsarak foglalták el, védelmet nyújtva az ellenséggel szemben. A 18. század eleje óta létező falut a Gutkeled nemzetségbeliek birtokolták. 1332-1337-ben már plébániával rendelkezett. A református templom homlokzata román kori nyomokat is őriz. Kegyszerei között műemléki tárgyakat találhatunk. 1430-tól a Kállayak voltak a földesurai, majd a község sokat szenvedett a portyázó török martalóc csapatoktól. Az 1711-1849 közötti korszak történetét befolyásolta, hogy az országnak ez a tájegysége nemesektől sűrűn lakott vidéknek számított, a lakosság kilencede volt nemes. Ez a magas arány együtt járt a társadalmi rendek széles skálájú vagyoni tagozódásával. Balkány tanyáinak a száma nem kevés, 27 tanyát tartanak nyilván. Ezek között vannak olyan települések, ahol már alig laknak emberek.

Heraldika

Hasítással saruzott pajzs. Első (jobb) mezejében fegyverzett letépett sasfej tart a csőrében egy csatabárdot. A mező arany, a sas fekete, a bárd bíbor /emlékeztet Szent László besenyők (bese= sas) feletti diadalára - csatabárd az ő attributuma/.

Második (bal) mezőben a rozs és a búza, valamint az ekevas a település egykori pecsétjeire utal. A mező vörös, a gabona arany, a baloldalon álló zöld nád és természetes (barna) termése, a zöld sás a település nevét idézi (mocsár, láp, posvány, nyílt vizi fürdő stb.)

Az alsó ék kék mezejének zöld fészkében ezüst pelikán szintén három ezüst fiókáját táplálja a saját vérével. Az egykori birtokosokra (elsősorban a Gencsy-családra emlékeztet.)

Erre a címerre csőrsisak vagy pántos tornasisak illik foszlányokkal, sisakdíszül vágott vörösmundéros szablyát tartó kar (a Kállay, a Somossy, a Gaál és a Reviczky család címerében is szerepel szablya).

A népesség alakulása

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Év Lakosok száma 1715 1 200 fő 1870 3 977 fő 1880 3 769 fő 1890 4 399 fő 1900 4 500 fő 1910 4 630 fő 1920 5 130 fő 1930 5 052 fő 1949 5 630 fő 1960 6 300 fő 1990 6 504 fő 1991 6 405 fő 1992 6 415 fő 1993 6 407 fő 1994 6 495 fő 1995 6 740 fő 1996 6 666 fő 1997 6 741 fő 1998 6 841 fő 1999 6 818 fő 2000 6 736 fő 2001 6 861 fő 2002 6 809 fő 2003 6 768 fő 2004 6 806 fő 2005 6 852 fő 2006 6 757 fő

Demográfiai adatok

Balkány lakossága jelenleg 6852 fő. Korszerkezetét tekintve fiatal település, hiszen a lakosságnak mindössze 18%-a idősebb 60 évnél. A népesség 34%-a gazdaságilag aktív, 25%-a inaktív, 33%-a eltartott és 8%-a munkanélküli.

Jelene

A lakosság 1/3-a a kiterjedt tanyavilágban él, mely jelenleg 27 „élő” tanyából áll. A tanyai lakosok száma 2142. A megyére jellemző munkanélküliség is az ott élőket sújtja, köszönhetően alacsony iskolai végzettségüknek és a munkahelyek hiányának. Ahogy a múltban, úgy a jelenben is a mezőgazdaság biztosítja a megélhetést a lakosság jelentős részének. A jelenlegi termelési forma, a kis parcellák, a tőkehiány hosszabb távon nem biztosíthat jó megélhetést a „földben” dolgozók számára.

Nagy hagyományokkal rendelkezik a település az alma, meggy termelésében. Napjainkban is nagy a telepítési láz, egymás után épülnek a hűtőházak, csak egy feldolgozó üzem hiányzik. A szántóföldi növénytermesztésben a kukorica, a gabonafélék és a dohány termesztése a jellemző. A zöldségfélék közül a paprika, paradicsom az uborka és az utóbbi években a dinnye termesztése a népszerű.

Az alapfokú oktatás-nevelés feltételei a település óvodáiban, és két általános iskolájában adottak. A közel 1300 gyereknek a kötelező órákon kívül lehetősége van a zene és a tánc alapjainak elsajátítására is. A nyári szünetben hagyományőrző honismereti tábor, úszó, lovagló táborok nyújtanak kikapcsolódást. Az önkormányzat irányítása alatt működik a könyvtár és a művelődési ház. A környező települések színvonalas ellátását is szolgálja a 2002-ben épült modern mentőállomás.

Éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 2000. Ez az érték meghaladja az ország nyugati részén mért értéket, de kevesebb mint az Alföld déli felén előforduló 2100 óra évi napfénytartam. A középhőmérséklet 9,5–9,6 °C, a csapadék 560-590 mm. Leggyakoribb az északkeleti és a délnyugati széljárás. A 19. századi belvízrendezési tervek gyökeresen megváltoztatták a község hidrológiai viszonyait, de még ma is vannak állandóan vagy időszakosan vízzel, nádasokkal borított felszínek, határrészek.

Növényvilága

Felszínét kovárványos barna erdőtalaj, humuszos homok, helyenként réti talaj fedi. Erdőtársulásait akácosok és nyárfások alkotják, de kisebb számban megtalálhatóak a tölgy és fenyőerdők is. Helyenként éger, fűz és nyír csoportosulásokkal is találkozhatunk. A Jármytanya büszkesége egy 150 éves mamutfenyő, melyet egy villámcsapás megcsonkított 1968-ban. Törzsét vasabroncsokkal fogták össze.

Nevezetességei

Okmányiroda
Sporttelep
Polgármesteri hivatal
Kossuth-park
Piactér
Magyar posta épülete, az egykori (1939 előtt) zsinagóga
Gödény kúria avagy a Rendőrörs
Téglagödör halastó
Baloghtanyán található halastó
Köztemető
Egyéb Temetők

Négy környező tanyában (Tormáspuszta, Görénypuszta, Perkedpuszta, Cibakpuszta) ökumenikus imaház működik.

Balkány városában 3 vallás szent helye található.

Egyház Hívők Görög katolikus 2.250 Római katolikus 2.032 Kálvinista (református) 1.876 Evangélikus 13 Egyéb 21 Görög katolikus templom Fő szócikk: Balkányi Görög Katolikus Egyházközség

1977-ben épült új kápolna, ami 1990-ben templommá nőtt, befogadóképessége megháromszorozódott: szentély, kereszthajó, sekrestye, karzat, torony jelentette a bővítést, azóta pedig évről évre szépül. Néhány éve készült el az ikonosztázion, 2000-ben pedig a falak is díszbe öltöztek. Amúgy Balkányban a legelterjedtebb vallás, mivel 2250 lelket számlál.

Református templom Fő szócikk: A balkányi református templom

Balkány középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom, ami már a 14. század első felében állt. Külső falában, Gencsy Sámuel epitáfiuma található. Hosszú ideig nem használták, fatemplomunk volt. A 18. század elején helyreállították a tempomot. Tetejét ekkor még zsindely fedte, melynek megújítására 1772-ben kérnek engedélyt. Az épület keleti homlokzata elé a 19. század elején emelték a mai háromszintes téglából épült tornyot. Ma 1876-an eme vallás hívei.

Római katolikus templom

1937 novemberében elkészült az új római katolikus templom a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A római katolikus templom mellett találhatjuk a paplakot, melyet 1840-ben már mint régi kulturális épületet említenek. A templom másik oldalán található egy Lourdes-i barlang, melyet 2007-ben újítottak fel. Ma 2032-en eme vallás hívei.

Egyéb vallások

A településen csak 13 evangélikus hívő van és 21 más vallás híve, ezért nincs templomuk, szent helyük.

Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház

1995-től működik a Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház, amit a Görög Katolikus Egyházközség működtet. Jelenleg 45 idős ember és 30 otthonról menekülni kényszerülő anya, leányanya és gyermek talál menedéket. Minden év végén a hagyományőrző betlehemes műsor próbáit itt rendezik, melynek szereplői Balkány város lakói.

Szent Antal Idősek Otthona

A római katolikus egyház ápoló-gondozó otthont épített Szent Antal Idősek Otthona néven. Ez egy háromszintes épület rendelővel, foglalkoztató teremmel, valamint kapcsolódik hozzá egy önálló kápolna is. A kápolnát a téli hónapokban misék megrendezésére is használják. 42 férőhelyes otthon ad munkalehetőséget és jelent a helybelieknek, 24 személynek ad kereseti lehetőséget.

A Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház, valamint a Szent Antal Idősek Otthona a kor igényeinek megfelelő színvonalú ellátást biztosít.

Mentőállomás

A Mentőállomás 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. Három mentőautó és egy, a legmodernebb felszereltségű Mercedes 314 Sprinter típusú esetkocsi állrendelkezésre. Közvetlen ellátási területe 20 000 lakossal, Bököny, Geszteréd és Szakoly községek. 2002-ben 8 település csatlakozott a mentőállomáshoz alkalmi és esetfeladatok ellátása szempontjából, közel 50 000 lakos ellátását biztosítja.

Váci Mihály Városi Könyvtár

A Városi Könyvtár (aminek régen Váci Mihály volt a névadója) 32.000 kötettel, friss irodalmi és szakmai folyóiratokkal várja az olvasókat. A könyvtárban minden évben megrendezik az író-olvasó találkozót, a versíró pályázatot és a rajzversenyt. A könyvtárban teleház is működik, ahol 7 számítógép és Internet biztosítja az információkhoz való széleskörű hozzáférést.

Szabolcs Vezér Oktatási Központ Fő szócikk: Szabolcs Vezér Oktatási Központ

A város 900 általános iskolai tanulóinak oktatását 76 pedagógus látja el. Középfokú oktatás a már 2001 óta működő esti tagozatos gimnáziumban, valamint Szakiskolában zajlik. Az iskola első igazgatója Kovács András volt, 1950-ben, ami még akkor az 1. számú Körzeti Iskola nevet viselte. Középfokú intézményeinkben jelenleg 130 fő tanul. Az 1975-ben átadott iskolát újabb 8 tantermes szárnnyal bővítették 1981-ben, mely 1994-től a Szabolcs-Vezér nevet viseli. Ebben a tanévben kezdődött a zeneoktatás népzene, zongora, gitár, furulya, trombita, fuvola, fife és hegedű tanszakon. A mindennapos testnevelés kereetében néptáncot és társastáncot oktatnak. Az angol és a német nyelv oktatását nyelvi labor, az informatika és az Internet használatát 2 jól felszerelt szaktanterem segíti, amit 2006. november 10-én másik 6 új tanteremmel, amit a régi ˇBˇˇ-szárnyból alakítottak ki. 2007 szeptember 3-án 4 új tantermet adtak át és az 1981-ben átadott részt alakították át. Valőszínüleg 2008 első felében átadják az új ebédlőt és konyhát. Az iskola (sz)építésének 2009. szeptember 1. napján lesz vége és a diákok átvehetik az új ˇiskolapalotátˇ.

Barackvirág Óvoda

1909-ben jött létre az első kisded óvoda mely 1973-tól önálló intézmény. A növekvő igények eredményeképpen 1980-ban bővítették, jelenleg az óvoda 4 egységben, (Balkány-Ságvári u., Balkány-Szakolyi u., Abapuszta-Béke u., Cibakpuszta) 10 csoporttal működő önálló intézmény, ahol 37 szakképzett dolgozó látja el a 270 gyermeket.

József Attila Művelődési Ház

Balkány kulturális életének szervezésében az oktatási intézmények, a könyvtár, a művelődési ház játszanak meghatározó szerepet. A József Attila Művelődési Ház előadások, irodalmi estek, tanfolyamok, konferenciák helyszínéül szolgál, valamint szakkörök és klubok is otthonra találtak itt. A Művelődési Ház ad otthont az állandó Honismereti Kiállításnak. 2004-ben teljes felújításon esett át.

Egészségügyi Központ

A betegellátást az Egészségügyi Központban működő háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői szolgálat, központi orvosi ügyelet, valamint heti rendszerességgel szülész- nőgyógyász és fizikoterápiás szakrendelés magas színvonalon biztosítja. Évente kétszer szemész szakorvos komputeres szemvizsgálatot tart.

Gencsy-kastély Fő szócikk: Gencsy-kastély

A Gencsy-kastély szabadonálló egyenletes, eklektikus épület. Téglalap alaprajzú, középső részén négyoszlopos beüvegezett árkádból Genycsy Sámuel 1774-ben vetette meg a kastély alapjait. A munkálatokat a nagykállói volt vármegyeháza olasz építőmestere Salvatore Aprilis irányította. A 19. század második felében Gencsy Béla az akkor egyszintes épületet egy szinttel bővítette és átalakította. Jelenleg gyermekotthon működik falai között. Távlati tervként az ingatlan bármely intézeti és idegenforgalmi funkciókkal is hasznosítható. A Gencsy-kastély barokk eredetű, eklektikus épület, jelenleg gyermekotthonként működik. Balkány temetője őrzi Gencsy Sámuelné Losonczy Borbála klasszicista síremlékét, melyet a fia álíttatott 1811-ben s a családé a klasszicizáló, eklektikus sírbolt is.

Gencsy család Fő szócikk: Gencsy család

Nevét az idők folyamán több változatban írták: Genchy, Gencsy, Gencsi formában is. A család a Szatmár megyei Gencs helységből vette eredetét, mely már 1420-1428-ban a birtokában volt, a Báthori családdal együtt.

Címere

A vért kék udvarában kiterjesztett szárnyakkal egyfejű sas. A vért fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont kardja hegyén vérző törökfejet mutatva. A vértet foszladék veszi körül.

Mamutfenyő Fő szócikk: Mamutfenyő

Mamutfenyője, ami 150 éves múltra tekint vissza, vagyis kb. 1860 körül ültették. Egy balkányi polgár ültette, akit Finta Józsefnak hívtak. Még a Jármy család udvarán állott valaha a nagy fenyő, aminek 1968-ban a lombkoronáját kettéhasította egy villám. Ma vasabroncsok tartják össze.

A Kis-Cibaki Fő szócikk: Nagykálló–Nyíradony-vasútvonal

A 23 kilométer hosszú Nagykálló–Nyíradony-vasútvonal a MÁV 112-es számú mellékvonala. A vonalon forgalom 2007. március 3-án állt le a személyszállítás, március 4-étől a forgalmat autóbuszok látják el.

Díszpolgárai

Fő szócikk: Balkány díszpolgárai

Balkány városának négy díszpolgára van: legutóbb – 2006. március 15-én – a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés elnökét, Gazda Lászlót tüntette ki a Képviselő-testület. Korábban Néhai Szántó János, Dr. Halmay Balázs és Néhai Dankó József részesült hasonló elismerésben.

Híres Balkányiak

Ezen a földön / Ismerős az idegen / Arcom hasonlít / Növényre bogárra / Itt rokona vagyok / a hőnek / a víznek / a szélnek is. / Engem / Ez a fa hozott világra. – Madár János: Szabolcs Balkány szülöttjei

†Benedek János, országgyűlési követ
Madár János költő, író

Forradalmárok Balkányban Március 15.

Ők adták a balkányiak közül életüket a nemzetért, nemzetünkért.

Szentistváni Gaál Elek - huszárfőhadnagy
Szolnoki Jármy Ferenc - huszárfőhadnagy
Kökényesdi Papp János - honvédtiszt
Somossy Bertalan - honvédfőhadnagy
Tiszaújhelyi Úlyhelyi Sándor - honvédőrnagy
Somossy Ignác - országgyűlési képviselő - kormánybiztos
Nagy Kálmán - volt református lelkész
Finta Márton - táblabíró - sorozóbiztos - polgári biztos (Élete utolsó éveit a kufsteini várbörtönben töltötte le.)

Bán János - honvéd
Buda István - honvéd
Csonka Márton - honvéd
Finta Miklós - honvéd
Kovács Pál - honvéd
Kóródi János - honvéd
Marján Márton - honvéd
Máté Mihály - honvéd
Moszuly Ferenc - honvéd
K. Nagy János - honvéd
Néző György - honvéd
Oláh Bálint - honvéd
Papp János - honvéd
Somossy Bertalan - honvéd
Szilágyi Sámuel - honvéd
Szabó Miklós - honvéd

Kultúra

Oktatás Általános iskolák

Szabolcs Vezér Oktatási Központ (Balkány)
Szabolcs Vezér Oktatási Központ 2. számú Általános Iskola Balkány-Koczoghtanya tagintézménye
Szabolcs Vezér Oktatási Központ Jókai Mór Általános Iskola Balkány-Biri tagintézménye

Kulturális intézmények

József Attila Művelődési Ház
Teleház

Könyvtárak

Városi könyvtár

Önkormányzat

4233, Balkány, II. Rákóczi Ferenc út 8.

Az időközi választás 2008. április 13-án lesz.

Megbízott jegyző: dr. Mezősi Mariann

Rendezvények

Március 15. – Nemzeti ünnep (Az 5. és 6. osztályosok műsora)
Május 1. – Majális
Augusztus 20. – Államalapítási ünnepség
Szeptember harmadik hétvégéje - Városnap (Péntek-motorostalálkozó, Szombat-Városnap)
Október 23. – A forradalom emlékére (A 7. és a 8. osztályosok műsora)

Díjak, elismerések, kitüntetések

2007 a megye legfittebb városa.

Zenekarok, együttesek

Balkányi Nyugdíjas Énekkar
Balkányi Pedagógus Énekkar
Credo Együttes
Balkányi Zenészek Egyesülete

Alapítványok, egyesületek

Oktatásért Alapítvány
Balkányi Polgárőrszolgálat
Balkányi Nyugdíjas Klub

Városrészek

Balkányban 27 városrész lelhető fel, melyeknek összlakossága 2151 fő.

Abapuszta
Baloghtanya
Bay-tanya
Budalapos
Cibakpuszta
Csiffytanya
Déssytanya
Dugótanya
Fináncz-tag
Görénypuszta
Jármytanya
Kenderestanya
Kiskecskés
Kismogyorós
Koczoghtanya
Nádaspuszta
Nagykecskés
Nagymogyorós
Ordastelep
Perkedpuszta
Petőfitelep
Petritanya
Szitástanya
Tormáspuszta
Trombitástanya
Ujhelyitanya
Ungártanya
Vecsertanya

Testvértelepülései

Lázári, Románia, (2004)

Słopnice, Lengyelország, (2005)

Chlebnice, Szlovákia, (2007) [1]

Források

Dél-Nyírségi kistérségi kalauz 2005
Balkány Önkormányzatának honlapja
Tudnivalók Balkányról 2000

^ balkany.hu cikke a kapcsolat létrejöttéről.

Következő községek

További községek